Félreértés ne essék, nem a hétvégén követtem el a szirup főzést, de mint oly sok más elkészült finomság ez is eddig csak lapult az ismeretlenben.
Egy előző posztomban már meséltem, hogy munkába menet miként kerített hatalmába a belvárosi levendulatenger.
Nos, tény a levendula íze és illata összetéveszthetetlen, azokat akik még ma is fanyalognak kipróbálni a konyhában, csak bátorítani tudom: a levendulával mennyei ízhatásokat lehet elérni, akár egy egyszerű fagylaltot vagy limonádét megbolondítva, akár kalácsot ízesítve, nem kell attól tartani, hogy levendula szappanba (Savon de Marseille) harapás élménye kerít majd hatalmába.
Hozzávalók:
600 ml víz,
500 g vaníliával ízesített cukor (az a cukor amibe mindig beledobálom a kikapart vaníliarudakat),
20 g friss levendula (vagy 15 g szárított virág).
A vizet és a cukrot felforraltam és 20 percig főztem, majd beleszórtam a virágokat, további 10 percig főztem. Ezt követően hagytam pihenni 10 percig, majd leszűrtem és üvegecskékbe töltöttem. Hat hónapig felbontás nélkül egész biztosan eláll.
