Spaghetti alla genovese

Van egy álmom. Visszatérő.

Akár egy igazi olasz Mamma minden nap kora hajnalban kelek, bemegyek a kis boltocskámba, felkötöm a köténykémet és délig sürgök-forgok a konyhán.

A déli harangszó kondulására minden tálalva a hatalmas ragyogó üvegpultban, kitárom a zöld spalettát ömlik be a ragyogó napfény és a kis térre árad ki az ellenállhatatlan pestó illat. Most már azt is bevallom, hogy hónapok óta keresem a városban azt a kis teret, ahol álmomban járok, – a terecske egy kicsi ám annál zöldebb park folytatása, közepén egy hatalmas és kerek szökőkúttal,  – sikertelen. Aki tudja merre van, ne tartsa vissza! Írja meg nekem.

Addig is elárulom mi volt álmaim kis bisztrójában a nap kedvence.

Spaghetti alla genovese, igazi pestóval és némi változtatással, ugyanis a hús fontos falat!

Az igazi pestót egyszerű ám elkészíteni  nincs szükség másra, mint egy nagy marék friss bazsalikomlevélre, 2 gerezd fokhagymára (elhagyható), kb 3 dkg fenyőmagra,  kb 6 evőkanál extra szűz olívaolajra, 3 evőkanál reszelt parmezánra és némi sóra.

Mivel a pesto  összezúzottat jelent, itt sem kell mást tenni, mint a hozzávalókat egy mozsárban összezúzni. A megmosott bazsalikom leveleit lecsipkedem a szárról, hozzáadom a fenyőmagot először apróra vágom, majd mozsárba teszem, hozzáadom a parmezánt, csurgatom rá az olívaolajat és alaposan összedolgozom.

Ezt teszem a kifőtt spagettire, alaposan összekeverem és már tálalható.

Ezúttal megbolondítottam a tésztámat és húsimádóvá alakítottam.

Néhány napja papírvékony levegőn szárított sonka szeleteket megkentem egy kevés pestóval majd  ráhelyeztem egy-egy vékony darabka feta sajtot, ráfektettem egy-egy pozsgás napon szárított paradicsomot, egy -egy pici kapribogyót és egyenként összetekergettem.

Egy üvegbe helyeztem őket, szórtam rá kakukkfüvet és rozmaringot majd felöntöttem olívaolajjal és hagytam a hűtőben érlelődni.

Ilyen kis sonkafalatkák landoltak a spaghettin és mit is mondhatnék, jól áll neki a hús!:P