Culinartz

Az egész egy hirtelen ötlettel kezdődött. Gyorsan papírt és ceruzát fogtam, nehogy elfeledjem amit hirtelen kigondoltam.   Ez a rajz volt a pöttyös piskóta elindítója is.  Erről bőven beszámoltam egy előző posztban: Pöttyös túró-tekercs. Mindent az ott leírtak alapján készítettem. A kihűlt piskóta tésztát mini tortagyűrűk méretére vágtam és belülről kibéleltem őket. Egy zsírpapírral bélelt… Tovább »

Unod az újkrumplit vajban petrezselyemzölddel? Készíts hozzá dió pestót. Maréknyi diót piríts fedő alatt. Adj hozzá kevés fenyőmagot, reszelt parmezánt. Az egészet dobd mozsárba, törd össze alaposan, adj hozzá egy kortynyi olívaolajat. Én csurgattam rá egy kevés mézet. Fűszereztem chilivel és nigella maggal. Só nem is kell hozzá. Mire készen lettem a vajas vízen puhára… Tovább »

Valójában túró rudi sütire készültem -az is jön hamarosan- végül született egy gyors és könnyű verzió is. Vigyázat! azt hiszem egy adag után célszerű legalább egy félmaratont lefutni a temérdek kalória miatt! Egy ideje kísérletezek a rajzos piskótával, akik követik a facebook oldalt láthattak már fotókat a próbálkozásaimról. Nem egy nagy ördöngösség! A kívánt mintát… Tovább »

Ha valamivel ki tudtak kergetni a világból is az a karfiol volt. Bármilyen formában, ha pedig porcukros verzióját kínálták még sikoltoztam is menekülés közben. Nem voltunk jóban. Annyira nem, hogy rá se bírtam nézni. Most pedig azon kaptam magam, hogy szemezek a hatalmas halomba rakott hófehér karfiolokkal. Szinte kérlelt, hogy nyúljak érte. Néhány napig a… Tovább »

Minden blogger nap mint nap a statisztikáit böngészi. Jómagam meglesem  a keresőszavakat is, amelyek az oldalra vezetik az olvasókat. Az elmúlt napokban rengetegen kerestek a “paprikás krumplira”. Nosza! Adott. Mindenképpen paprikás krumplit kell főznöm, annak ellenére, hogy az első ilyen kísérletem kolosszális kudarcba fulladt. Annyira mély nyomokat hagyott bennem, hogy minden egyes alkalommal eszembe jut… Tovább »

Nem jártam focimeccsen félreértés ne essék csak ismét belehaltam volna, ha nem variálok a borsólevesemen. Mert ha nem mascarponét keverek bele akkor is el kell követnem a napi betevőmmel egy kisebb merényletet, még mielőtt megunnám és a kifőzdék szürke alaplevében úszkáló pár szem fonnyadt borsóra fanyalodnék. Nem szeretem, ha a levesem nem annyira sűrű, hogy majdnem… Tovább »

Csak egy dologban vagyok biztos, hogy tudok főzni és sütni. Fotózással már hadilábon állok és távolról se tudok Mamzi fotóihoz hasonló képeket készíteni. De akkor is megosztom ezt a brióst, mert nagyon sajnálnám, ha sütni szeretők kihagynák. Amíg a hőmérő nem kúszik negyven fok fölé képes vagyok bemelegíteni a sütőt. Akkor is ha hét ágra… Tovább »

Imádom a kora nyár édes illatait. Végre virágzik a bodza! A virágokból áradó illat gyerekkoromat idézi elő. Annyira kedvelem a bodzaszörpöt, hogy már hetek óta figyelem mikor lehet végre bodzavirágot szedni.  Több sem kellett, mint leporolni Nagyanyácskám mindentudó szakácskönyvét, hogy elővarázsoljam belőle a bodzaszörp ismerős, gyerekkori ízét. A régi jól bevált receptje alapján már készül is… Tovább »

Különösebb indok  vagy alkalom nem szükséges, hogy elpepecseljek a konyhában. Még csak az sem ijeszt el, hogy mini adagokban sütök vagy főzök valamit, persze önvédelmi okokból is. Elég, hogy rám törjön a játszhatnék és elvagyok akár egy néhány éves ovis a legóval, gyurmával. El van a gyerek, ha játszik! El voltam én is. Nem volt… Tovább »

Petit (=pöti, azaz franciául kicsi, pöttöm)  és vie en rose ( az élet rózsaszín) van akinek nem a népszerű szerelmes sláger jut eszébe erről? Sütögetés közben folyamatosan dúdoltam is magamban, közben ismét azt hittem én vagyok Amelie. A kis pöttömkék roppanósan finomak és málnával készültek. Alap recept itt és itt. Ezúttal tejszínes vajkrém került a… Tovább »

A legegyszerűbb és a leggyorsabb mód egy királyi fogáshoz. Egyetlen óriási hibája van, nem a legolcsóbb kategóriába tartozik. Talán a lazac az egyetlen amit nem szoktam agyon variálni. Nem mintha az étrendem mindennapos szereplője lenne. Többnyire köretet csak mutatóba készítek hozzá, mert nincs rá igényem. Húsleveshez sem fogyasztok kenyeret 😉 Előző nap elkészítettem a fűszervajat:… Tovább »

Van egy régi kiadású receptfüzetem. Ebben Julius Cézárhoz kötik a saláta eredetét. Ez hatalmas tévedés. A római uralkodónak semmi köze nincs a salátához. Sőt! megkockáztatom, hogy feleségei közül egyik sem tudott igazán főzni ugyanis a három császárné Cornelia, Pompeia és Calpurina után morzsányi  sem maradt a gasztronómia történelmében. A méltán híres és közkedvelt  Cézár salátát egy… Tovább »

Nem fotogén. Erről a “hulladék és maradékból” készült egyszerű egy tál ételről is elmondható. Íze miatt viszont megér egy rövid posztot. Szeretem, ha a konyhában minden a helyén van és nem szeretek kidobni semmit. Így a hétvégi húsfeldolgozás eredménye a szépen felcímkézett adagok a fagyasztóban ám a hátramaradt nyesedék kevés volt, hogy bármit is kezdjek vele…. Tovább »

Bevallom a blog első posztja óta egy kezemen tudnám megszámolni hányszor  vásároltam bolti kenyeret, péksüteményt. Valójában egy sikeres kenyér sütés volt a blog indítója is, akkor meg miért is vásárolnék ilyen felfújt izéket? 🙂 Akik kicsit is odafigyelnek az étkezésre azok tudják élelmi rostokra szükség van. Akik pedig nagyon, azok maguk sütik a mindennapi betevőt… Tovább »

Ha a tengerentúlról bloggolnék, úgy kezdeném olvassz ki egy adag “crescent” tésztát… Ismerem ezt a műanyagot, mivel facebookon mindig reklámozza magát oldalt. Meg lestem őket de megállapítottam, nem akarok amerikanizálódni. Úgy döntöttem, hogy bizony igazi és házi croissantot sütök, főleg legutóbbi utazós álmom után  amikor is a Cote D’Azure volt a felhők terítékén. Mentontól  Monte Carlón… Tovább »