Édes a szájam! Oda és vissza vagyok mindenért ami édes. Gondolom ez a rendszeres olvasók és követők előtt nem titok.
Édesség utáni vágyam kielégítendő a palacsintánál döntöttem. Bekevertem gyorsan egy kis adagot ( ezt most nem részletezném, palacsintát mindenki tud sütni). Tényleg kis adag volt, mert még bízom az idei strandszezonban.
Ki is sütöttem az a néhányat ám zavarba jöttem. Hiába dudorásztam magamban Dollyék ismert slágerét és még táncoltam is hozzá valahogy nem fűlött a fogam a túróhoz.
Így hát szépen feltekergettem azon melegében. Csini falatokra vágtam és a sokszor csodált nagymenő Michelin csillagos séfeket próbáltam meg utánozni.
És mert habzsolni vágytam, került a tányérba minden!
Palacsinta spirálok, citromos bodzazselé, tejszínhabos mascarpone, lemon crud, portói zselés cseresznye, friss áfonya, illatos menta levelek, egy leheletnyi porcukor és matcha por és… egy icipici aranypor.
Elővarázsoltam a Nap sugarait is, hason csúsztak a bodzazselén és mint parányi drágaköveket úgy ragyogtatták be a csillagporos tányéromat.
Kedves Rózsa, köszönöm kedves szavaid! Remélem nem csak követed a blogot, hanem merítesz is belőle 🙂
Üdv, Emese
Szia Emese!
Mindig jók a fotóid,de ez a mostani kompozíció tökéletes. Gratulálok!
Üdv. Rózsa