Naná, hogy a várva várt nyári melegben jéghideg gyümölcslevesre vagyok a legjobban vevő. Nincs bevált receptem, nem követek semmi leírást, csak azt teszek bele, amit éppen jónak tartok.
Konkrét mennyiséget nem tudok megadni annak ellenére, hogy a kezeimet már többszörösen hitelesítettem 20 dekára 🙂 Most már kezdem érteni miért mondta régen Édesanyám is és a Nagyi is, nem kell mérleg a kezemben van. Kicsit nagyképűnek is hangozhat, de tényleg a konyha az egyetlen hely, ahol többnyire se mérlegbe se tervekbe nem kapaszkodom.
Elkészítettem a cseresznyék fürdővizét.
Egy kevés cukorral megszórtam némi mosolygós málnát, apró rubinpiros ribizli gyöngyöket, hamvas lila áfonyaszemeket. Rövid idő után az egészet átpasszíroztam egy szűrőn.
Ekkor lépett színre a sangria amiben landolt porított fahéj, szegfűszeg, szegfűbors, gyömbér, kardamon és szerecsendióvirág. Hozzáadtam a gyümölcspépet és az egészet szépen összeforraltam, leszűrtem majd két marék cseresznyét dobtam bele.
Hagytam kihűlni.
Egy evőkanál porított nyírfacukorral szépen fehéredésig kevertem egy tojássárgáját majd lassú tűzön hozzáadtam kb 2 dl kókusztejet.
Ezt is hagytam kihűlni majd a tojásfehérje keményre vert habját dolgoztam bele, amitől selymesen lágy lett. Végül ebbe kevertem bele a sangriás cseresznyéket és hagytam alaposan lehűlni.
Kiskanállal kanalaztam szépen lassan 🙂
