Piacozás során beszerzett málnától beindult a fantáziám. Sőt a kisördög is ott motoszkált bennem, mi történne ha a málnát belekomponálnám valahogy egy lemon crud szerű nyalánkságba. Gondolatot tett követte, bár bevallom ezúttal kicsi félsz volt bennem, mi történik ha ehetetlen.
Tévedtem. Még az eredeti citromos verziót is kenterbe veri. Lágyan selymes, édesen illatos és nem utolsó sorban fenséges! hogy maga a málnától vagy a hozzáadott rebarbarától netalán a kevéske rozmaringtól, nos ezt csak az tudja eldönteni aki elkészíti.
30 dkg málnát 20 dkg cukorral összezúztam, majd beleapróztam 2 szál rebarbarát. Az egészet összeforraltam és egy szűrőn átpasszíroztam.
Hozzáadtam egy citrom levét, mert hiába a rebarbara fanyarsága, nekem kissé édesnek tűnt, majd az egészet 20 dkg vajjal gőz fölött addig kevertem (kézi habverővel) míg a cukor teljesen elolvadt. Ekkor beledobtam egy kis ág rozmaringot és hagytam langyosra hűlni. Amint kihűlt kivettem belőle a rozmaring ágacskát és visszahelyeztem a gőz fölé majd egyenként kevertem hozzá 5 db tojást.
Nem tagadom itt egy kis csalódás ért, mert az addig intenzív csodálatos bíbor piros átváltott fakóba (bár erre fel voltam készülve) a tojásoktól ám végül csodálatos mályva rózsaszínbe hajlott.
Lassú tűzön kb 10-15 percig keverem mindaddig míg besűrűsödött.
Átszűrtem és üvegekben hagytam kihűlni.
Ha nem fogom csak úgy elnyalogatni kiskanállal, akkor minden bizonnyal a lemon crudhoz hasonlóan fogom felhasználni. Egy biztos a levendulás kekszhez igazi különlegesség 😛
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: