Nem, nem és nem! Nem ártott meg a meleg és nem eszem meg a gombócot morzsába forgatva! Viszont nem ártana bekerülnöm a Guiness Rekordok Könyvébe a leghosszabb post cím kategóriában 🙂
Valójában semmi különleges (dehogynem!) nincs ebben a túrógombócban. Maga a gombóc hagyományosan készült, Nagyanyácskám besárgult szakácskönyvéből- ugyanis ez a recept nálam nagyon bevált!- viszont kicsit átkomponáltam.
Történt ugyanis, hogy végre kézhez vettem a molekuláris gasztronómiai készletem! Nagyon régóta vágytam kipróbálni a már régóta ismert molekuláris főzést. Végre alkalmazhatom a kémiaórákon szerzett tudást a konyhában!
Elsőre ezt az egyszerű rumos sárgabarack tükröt készítettem el a túrógombócaimhoz és egy kevés meggylevegőt.
A molekuláris gasztronómiáról minden bizonnyal fogok írogatni, de akit a téma mélyebben érdekel, rengeteg szakirodalmat talál az interneten (főleg angol nyelven). Így hát én kihagyom a tökéletes lágy tojás főzéséről írt regényeket, szerintem amúgy sem erről szól az egész témakör.
Röviden a gasztronómiának az az ága, mely tudományos alapokon működik a kémia és a fizika segítségével alkot ehető dolgokat; folyamatosan fejlődik, az egyes alapanyagok ízét adó vegyületeket, és ezekre az ismeretekre támaszkodva újfajta, ötletes, bizarr, különleges fogásokat kreálnak. Ugye nem lepődik meg senki azon, ha azt írom még ide: valójában ez is magyar találmány ugyanis az 1908-ban született, majd Angliában letelepedett Nicholas Kurti, ( azaz Kürti Miklós) fizikus professzor volt a legnagyobb úttörője a gasztronómia ezen ágának a konyhai folyamatok fizikai és kémiai kutatásával.
Reményeim szerint majd még visszatérek posztjaimban, hogy mélyebb betekintést adhassak a már már sci-fibe illő konyhaművészeti ágba.
De térjünk vissza a túrógombócaimhoz.
Hozzávalók:
1/2 kg túró,
2 tojás,
10 dkg búzadara,
1 ek cukor, 1 tk só, reszelt citromhéj.
A hozzávalókat alaposan összedolgozom, majd egy órára hűtőben pihentetem. Enyhén sós vízben megfőzöm. Amikor már a víz felszínére jönnek szűrőkanállal kiveszem, és beleforgatom porcukorba majd megszórom pirított mandulával, mogyoróval.
Amíg a gombóc massza a hűtőben pihen, elkészítettem a barack tükröt és a meggylevegőt.
4 érett sárgabarackot 1 evőkanál mézzel és 175 ml rummal pépessé turmixoltam, majd egy szűrőn átszűrtem. 1 mg agar-agar hozzáadásával felforraltam, majd egy nagy tálra öntöttem és hagytam szilárdulni.
A meggylevegő is pillanatok alatt készült el! 150ml víz és 150 ml meggyléhez 1 mg szójalecitint adtam, majd ezt egy botmixer segítségével habosítottam, ebből készült a felhő.
És a végeredmény :
Természetesen elkészíthető hagyományos zselatin és tojásfehérje felhasználásával.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: