Culinartz

... Tovább »

  Őrzök egy szakácskönyvet. Jobban vigyázok rá, mint a szemeim fényére. Érthető, hiszen családi ereklye. Úgy szállt generációról generációra. Még édesanyámtól kaptam, ő pedig a nagyitól, nagyi pedig a déditől, akit sajnos nem ismertem ám főző tudománya túlélt sok sok évtizedet a családi legendárium állandó szereplőjeként. Ha valami igazán eredetit szeretnék vagy csak gyerekkort idézős… Tovább »

Néhány éve egy hosszú influenzából lábadozva főzelékre vágytam. Be is tértem az  egyik csili-vili üvegpalotában lévő főzelékeshez és pechemre kértem egy zöldbab főzeléket fasírttal. Bepótoltam vele mindent ami kimaradt a Nagyi főztje által kiiktatott menzából. A fasírtnak nevezett valamiről pedig egyenesen Toldi malomköve jutott eszembe. Vízválasztó pillanatok voltak, azóta gondolni sem bírok a zöldbab főzelékre…. Tovább »

A legegyszerűbb és a leggyorsabb mód egy királyi fogáshoz. Egyetlen óriási hibája van, nem a legolcsóbb kategóriába tartozik. Talán a lazac az egyetlen amit nem szoktam agyon variálni. Nem mintha az étrendem mindennapos szereplője lenne. Többnyire köretet csak mutatóba készítek hozzá, mert nincs rá igényem. Húsleveshez sem fogyasztok kenyeret 😉 Előző nap elkészítettem a fűszervajat:… Tovább »

Bevallom a blog első posztja óta egy kezemen tudnám megszámolni hányszor  vásároltam bolti kenyeret, péksüteményt. Valójában egy sikeres kenyér sütés volt a blog indítója is, akkor meg miért is vásárolnék ilyen felfújt izéket? 🙂 Akik kicsit is odafigyelnek az étkezésre azok tudják élelmi rostokra szükség van. Akik pedig nagyon, azok maguk sütik a mindennapi betevőt… Tovább »